Kadiköy

Kadiköy Isztanbul egy városnegyede az ázsiai oldalon a Márvány-tenger partján a Boszporusz bejáratánál. Valaha Ázsia kapuja nevet viselte, mivel itt kötöttek ki , illetve innen indultak a hajók áruval megpakolva Európa felé. Mostanság Ázsia Taksimja(az európai oldal szórakozó és bevásárlóutcája). Közvetlenül a tengerparton található az ottomán stílusban épült vonatállomás, ami nagyságában a Keleti kétszerese lehet. Mellette a kikötő, ahonnan félóránként indulnak kompok az európai oldalra. Éppen időben, naplementére értünk a negyedbe. Az ég vöröses-lilás színe az új látószögben nagyszerű látvánnyá varázsolta a távolban a domb tetején magasló Aya Sofiát.

Kadiköy volt az első városrász az ázsiai oldalon, mely urbanizálódni kezdett. Mára a középosztály által rendkívül kedvelt kerületté vált. És hogy miért jobb, mint az európi oldal központja? Mert nyugodtabb, csendesebb, kevésbé forgalmas. Az utcákon sok hippi, rocker és emós fiatalt látni, az underground kultúra itt jobban megmutatja magát. Illetve az európai oldalon is látni az underground kultúra képviselőit, főként transzvesztiták személyében, de kevésbé koncentráltan. A főutca kellemes, és a pubok sokkal hangulatosabbak, a zenéről nem is beszélve. Míg az európai oldalon mindenhol, de a legtöbb helyen rock, illetve török pop szól, az ázsiai oldalon helyet kap egy kis elektronikus, európai füllel befogadhatóbb háttérmuzsika is.

A hely további előnye, hogy könyedén haza tudok jutni a nap bármely szakában.

Magyar külföldieknek?

A török nyelv meglehetősen sok nyelvtani hasonlóságot mutat ékes anyanyelvünkkel. Mondom is az ismerősöknek, jaj, ilyen a mi nyelvünkben is van, de jó. Aztán ahogy végigpörgetem a szavainkat hasonló toldalékokkal, rájövök, hogy a magyarban annyi kivétel és furcsaság van, hogy valóban nem lehet egyszerű helyzetük azoknak, akik komolyan el akarják sajátítani. Gondoljunk csak a tárgyesetre, mennyi másféle szabály más főnévvégződésre! De beszéljem helyettem inkább az alábbi vers:

Bencze Imre: Édes, ékes apa nyelvünk

Lőrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.

Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.

Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.

Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

Több szélhámost lefüleltek,
Erre sokan felfüleltek,
Kik a népet felültették,
Mindnyájukat leültették.
Foglár fogán foglyuk van.
Nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból
megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is,
hacsak meg nem fogjuk.

Fő mérnöknek fáj a feje, vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút szereket tettett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?

Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
Országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?

Ingyen strandra lányok mentek,
Minden előítélettől mentek,
Estefelé arra mentek,
Én már fuldoklókat mentek.

Eldöntöttem megnősülök,
fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot
és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem,
mint a dinnye megértem,
Anyósomat megértem,
én a pénzem megértem.

Hiba mentes mentő vagyok,
Szőke Tisza partján mentem,
Díszmagyarom vízbe esett,
Díszes mentém menten mentem.

Szövő gyárban kelmét szőnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörűs
lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul:
fent a lent és lent is fent.

Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?

Díjbirkózó győzött tussal,
Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal,
Prímás várja forró tussal.

Határidőt szabott Áron,
Árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon,
Kitartásod meghat Áron.

Felment - fölment, tejfel - tejföl, ...
Ne is folytasd barátom!
Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?

Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlóképp helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
"Kedves egesz seggedre!" köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat!"
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé",
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.


A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom,
Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.

Ilyen még nem volt

Újabb élménnyel és egy kis füzetecskével lettem gazdagabb! Életemben először hivatalosan tartózkodom egy idegen ország területén, értsd: van tartózkodási engedélyem! Életemben először nem turistaként vagyok valahol számontartva! (Anglia nem számít, mert az Anglia, oda nem kellenek ilyen hivatalos biszbaszok) - És miért használok ennyiszer passzívot, amikor a magyarban nincs is? Jaaaaaj! Bosszantó és ciki! - Mindenesetre október 30-ig (ne kérdezzétek, hogy egy 31 napos hónapban miért csak 30-ig) ki-be utazhatok bármikor kedvem szerint. Bár még megfontolandó, hogy akarok-e ezek után. Otthon ugyanis melegebb van. Ki gondolta volna! Itt szarráfagyok és ázok nap, mint nap, és csak remélem, hogy mihamarabb jobbra fordul a sorom, mert ez letargikusabb, mint otthon a január! Hüpp-hüpp. Pénteken meg megnéztük a Parfümöt, ami kiábrándító volt a könyv után. És most fejeztem be a nyavajgást.

Szokatlan dolgok

Ha kitesszük a lábunkat otthonról, és egy új környezetben találjuk magunkat, az adott ország és kultúra sajátságai és tradíciói elkerülhetetlenül szembetűnnek, legyen szó akár egy rövidebb nyaralásról, vagy egy hosszabb tartózkodásról. Ezekhez a szokásokhoz, sajátságokhoz pedig "vendégek" lévén megpróbálunk alkalmazkodni. Ugyanakkor vannak olyan belénkivódott, magunkkal hozott gyökerek, amelyeket még a legerősebb próbálkozásaink ellenére sem tudunk levetkőzni. Idővel megtanuljuk, hogy bizonyos dolgok teljesen ellentétesen működnek, és aszerint cselekszünk, de ez nem megy mindig könnyen, mert reflexeink mást diktálnak.

Nincs ez másként ebben az országban sem. Egy pár furcsaságról, nehezen tanulható és megszokható dologról ejtenék most szót a közhelyes bevezető után.

1. Villanykapcsoló. Itt kiemelném a tanulás szerepét. Annak ellenére, hogy ez nem az első olyan ország, melyben huzamosabb ideig tartózkodom és a villanykapcsolók teljesen ellentétesen működnek a megszokottól, mégis problémáim adódnak. Egyszer már megtanultam, hogy ha fel akarom kapcsolni a villanyt, akkor le kell kapcsolnom. Csakhogy az első tanulás után másfél évre visszatértem a reflexeimhez, ezért olyan, mintha a nulláról kellene kezdenem. Még mindig nem megy...Egypár próbálkozás és diszkóhangulat előidézése után persze rátalálok a megfelelőre, de hogy automatikussá nem fog válni, az tuti.

2. WC. Ugyebár otthon vannak bizonyos előírások, amelyeknek minden közintézménynek és publikus helynek meg kell felelniük e szempontból. Itt a szabályozás kevésbé szigorú, ami azt eredményezi, hogy pl. az egyetemen épületenként 1 mosdó található, többnyire a pincében. Egy mosdóban 2-3 kabin van. Ha az épület régebben lett felújítva, akkor a 3-ból 1 angol WC, ha később, akkor 2. De min. 1 pottyantós mindenhol van, csakhogy a helyieknek ne kelljen a tanulási fázison és az azzal járó kellemetlenségen keresztülmenniük, ergo alkalmazhassák a beléjük ivodott reflexeiket. Ha elhagyjuk az egyetem területét, és egy publikus mosdót akarnánk igénybe venni, számoljunk vele, hogy csak pottyantósat találunk. Itt kell megjegyeznem, hogy az otthoni pottyantóssal ellentétben itt nincs magasított "ülés", a potty a földön van = guggolni kell, ellenben le lehet húzni.(lsd. a Balkánon mindenhol) Ha étteremről, bárról van szó, akkor a WC ajtó mögötti rész kiszámíthatatlan. Még egy elegánsabb étterem is tud meglepetéssel szolgálni, ahol a legújabb trend szerinti mosdókagyló fogad az előtérben, ugyanígy egy lepukkant krimó is. Azt is alá kell húznom, hogy a mosdók száma meglehetősen alulmúlja a kapacitás/mosdószám otthoni standardjait bármiről is legyen szó. Egy további érdekesség, hogy bizony-bizony sok étteremnek/bárnak az udvaron van az egyetlen ilyen helyisége. Tehát télen a következő a teendő: 1. kabátot veszünk, eső esetén esernyőt bontunk, átvágunk az udvaron, ahol levetkőzünk, majd ismét felöltözünk, 2. szarráfagyunk és szarráázunk.

3. Iskolapad. Ilyenkor jön rá az ember, hogy otthon ki van nyalva a segge. Asztal, meg szék, hogy a könyöke egy síkban legyen a lappal, amire ír, hogy szép legyen az írásképe, ahogy azt alsóban okosan megtanították, ugye. Na, de itt vagy helytakarékosságról(amin nem lennék meglepődve, mert iszonyat kicsik az előadók az otthoniakhoz képest), vagy az átvett amerikai minta okán(lévén az én oktatási intézményem amerikai rendszerű), csak kiszélesített kartámlás székek vannak. De hogy lehet totál kifacsarva egy A4-es nagyságú kis deszkán szépen írni, egyáltalán írni? Ha valaki valami jó tippel tud szolgálni, azt nagyon megköszönném, mert már a testem lassan kezd bespirálozódni embriópózban. (az ölben írást már próbáltam, az sem ment, más tippeket kérek!)

4. Pusziszkodás. Ugye ez egy alpvető különbség kultúráról kultúrára. Kezdve az oroszok 3 puszijától, meg szájrapuszijától, a hollnadok 1 pusziján keresztül az általános kettőig. Itt is kettő van, ezzel nem is lenne gond! De mielőtt továbbolvastok, gondoljátok át, hogy otthon ti hogyan adtok puszit barátaitoknak, az orca melyik oldaláról kezdve? Lehet, hogy más másként csinálja, de nekem a jobb orca a természetes. De itt mindenki balról indít! Adódtak már kellemetlen pillanataim ennek okán...

YouTube felfüggesztve

Már megint egyedül itthon, gondoltam, barangolok egyet az éterben vicces videók után kutatva. De mit ad isten/allah? A lap nem elérhető. De nem a szokásos 404-es hibaüzenet ugrik fel, senem a "valamitelüthettélpróbáldújra" ablak, hanem egy üzenet: www.youtube.com sitesine erişim İstanbul 1. Sulh Ceza Mahkemesi'nin 2007/384 sayı ve 06.03.2007 tarihli kararı gereği engellenmiştir. Angolul: Access to www.youtube.com site has been suspended in accordance with decision no: 2007/384 dated 06.03.2007 of Istanbul First Criminal Peace Court.

Az oka: a görögök egy olyan videót töltöttek fel a lapra, amiben a nemzet atyja, a török nacionalizmus éltetője, a tekintélyéből és személyi kultuszából a halála után sem mit sem vesztő Kemal Atatürk homoszexuális szereplőként tűnik fel. Ez pedig az itteni népeknek nagyon sok. Túl sok. Olyannyira, hogy törvényben betiltották a honlapot.

Tömegközlekedés Isztanbulban

Már rég akartam írni az itteni tömegközlekedésről(kivéve a dolmusról és a tunelről), de mióta az itteni gépszíj elkapott, azóta nem nagyon van időm posztolni.

Isztanbulban tömegközlekedni lassú. A lassú közlekedéshez azonban számos eszközt igénybe lehet venni, amelyekkel csak egy probléma van, hogy a menetsűrűség kiábrándító. Tehát az amúgy is hosszú menetidőt és csúcsforgalomban töltött araszolást még jó hosszú várakozások is megelőzik.
A városnak két, azaz kettő metróvonala van, amely egyenként kb. hat állomást köt össze, melyek mindegyike az európai oldalon található. Ez egy tizenhatmilliós városban édeskevés, pláne, hogy 10 percenként jön egy. De ez elárulja a hatalmas dugók egyik okát is: mindenki a felszínen közlekedik. Vegyük számításba a második leggyorsabb közlekedési eszközt, a villamost. Villamosvonalból egyetlen egy van, ellenben a vonalon futó villamosok annál fejlettebbek. Jobbak, szebbek, és persze megbízhatóbbak is, mint a Combinók.
Mi marad még nekünk, ha gyorsan akarunk egyik helyről a másikra jutni? Ha Ázsiából Európába szeretnénk átjutni, akkor járunk a legjobban, ha a kompot választjuk. Persze a menetsűrűség a legforgalmasabb vonalakon kívül siralmas, például ott is, ahol én lakom. Ez azt jelenti, hogy kétóránként egy, az utolsó 19.20-kor. Ha lekéstük az utolsó kompot is, és ha a csúcsforgalom már elült, akkor marad nekünk a busz.
A busz, igen, a busz! Sóhaj! Kétféle busz közlekedik szinte minden egyes vonalon. Az egyik az úgynevezett privát, a másik az állami. (Az egyik leggyakoribb útvonalamon természetesen csak államiak vannak.) A privát buszok kék-zöldek, és lehet rajtuk jegyet venni. Ezek a buszok viszonylag újabb modellek, olyanok, mint az alacsony, rövid, újabb típusú hetesek. Persze, a legtöbbször nincs rajtuk szabad hely, mert ugye ülés az nincs sok, hogy a rengeteg utas mind fel tudjon férni. De az ülőhelyek tekintetében nincs ez másként az állami buszokon sem, amelyek piros fehérben pompáznak, és kicsiny hazánk egy darabját képviselik ebben a metropoliszban. Ugyanis az állami buszok nem mások, mint Ikarusok! A leharcolt, hangos, zörgő, rázós Ikarusok. Amikre felszállni itt is egy kisebb tornagyakorlat a magas lépcsők miatt. Amelyen állni egy fokkal nehezebb tornagyakorlat, mert nincs hol kapaszkodni, és mert olyan, mintha egy folyamatosan faroló autó csúszna ki a lábunk alól. De persze szeretjük, mert a miénk...(és mert nincs más választásunk)