Hetvege

Meg csutortok este vegre sikerult eljutnunk moziba, hogy megnezzuk a Sivajit, aminek a soundtrack-jet a rally alatt szarra hallgattuk, leven ezen kivul egy allandoan ugralo Michael Jackson best of volt csak nalunk. Foszerepben a nagy Rajini, akinek ez volt a 100. filmje. Bovebben itt.

Persze a kollegak is csatlakoztak, a nagy Rajinit egy tamilnak egyszer sem lehet kihagyni! Negyen voltak velunk, akiknek igy a Sivaji latogatottsagi indexe ezzel a latogatassal egyutt elerte a 4-et. Kapora is jott, mivel az egyik kollega nagy elannal forditotta a torteneseket kozben. A film rettenetesen hosszu volt, az elmaradhatatlan 10 perces dalbetetekkel, es a Bud Spencer filmekbol mar jol ismert rettenetesen elnyujtott verekedos jelenetekkel.

Aztan a hetvegen pedig huzas videkre, vegre fonok nelkul, kicsit kikapcsolodni. Az irany del, Pondicherry. Pondi egy francia tartomany a mai napig, igy enklavekent ekelodik Tamil Naduba. Ez annyit tesz, hogy teljesen mas szabalyozasok vannak ervenyben, igy pl. az alkohol rettenetesen olcso. Ezen kivul ez egy jol felkapott turista kozpont is egyben, igy hemzseg a feherneptol. Nagyon kellemes kis hetveget toltottunk ott. Mivel 2 parral mentem, megadatott az a csoda, hogy egyedul birtokoltam es bitoroltam egy szobat! Csodalatos felfedezes volt igy ropke 2 honap utan! Szinte el is felejtettem mar, milyen egyedul lenni. Megerkeztunk, es bar az uszomedence rettenetesen vonzo volt, engem egy jo darabig nem lehetett kirobbantani ujra megtalalt kellemes maganyombol.

Egy kellemetlen hozadeka volt a kiruccanasnak: vasarnap delelott ismet medence es napozas volt a program. En jol felkeszulten 3 reteg 40 faktoros naptejet nyomtam magamra, de az indiai nap nem viccel: 2 ora kintlet alatt sikerult rakpirosra sulnom. Faj.

Mar csak 8 nap, es ismet otthon vagyok. Ennyi ido utan mar nagyon kivankozom haza. Plane, hogy ebben az evben 2 honapot sikerult meg csak otthon toltenem, azt is vizsgazgatassal. De most maradok! Legalabb januarig, de ha minden a terveknek megfeleloen alakul, akkor jovo juniusig. De ez meg ugyis a jovo zeneje.

Hol is kezdjem?

Visszatertunk! Fellabbal ujra a civilizacioban! Annyira regen sikerult irnom, es annyi minden tortent az elmult 2 hetben, hogy meg sem kiserlek itt mindent egy szuszra osszefoglalni.

Mint azt mar irtam, a csapat egyszeruen remek volt! Egy csomo jo arccal sikerult talalkozni, es a taj, amin vegig haladtunk, az leirhatatlan. Egyik nap esoerdo kodos monszunesovel, aztan a hatalmas sarga folyamok halaszhajokkal, egy nappal kesobb tenger palmafakkal es a tavolban zolden terebelyeskedo hegyekkel, aztan ragyogo napsutes es feher homokos strandok, egy kis siksag, majd a duborgo es tomott Bombay.

A tarsasag nagyon jol osszerazodott, en pedig rengeteg uj ivos jatekkal ismerkedhettem meg.

Mindenki tulelte, pedig nagy volt a felelem az elejen, hogy lesz ezuttal aldozat. Nem sokon mult. Mi is tuleltuk, sot, kiderult, hogy eletben lehet maradni 3 hetig napi atlag 3 ora alvassal es atlag 2,5 dl rummal.

A hazafele ut kicsit kalandosra sikeredett. Eredetileg Muhadishwar lett volna az egyik allomas a versenyen, de az utolso pillanatban a heves monszun miatt megvaltoztattak. Mi azert felmentunk(hegyteton van) hazafele jovet. 16 fok, eso, hogy a kocsiig nem lehetett elmenni anelkul, hogy bugyiig aztunk volna. A szallason az agynemu nyirkos az allandoan bearamlo kod miatt. Ejszaka naciban alvas, igy is ereztem a nyirkot reggelre. Aztan meg 2 nap, es szerdan hajnalban meg is erkeztunk. A 3 napi ut alatt 24-bol 19-et aludtam vegig, de mivel mindezt egy kocsi hatsoulesen tettem, anyakam szanaszejjel van.

2 napja megint nyomjuk a melot ezerrel, de mar csak 1,5 het, es ujra, verge otthon. Nem panaszkodom, de mar nagyon vagyom haza.

Ma elhuzunk Mahabalipuramba, majd holnap tovabb Pondicherrybe kicsit kikapcsolodni. Fonok nelkul, szabadon. Strand, furdes, masszazs es alkoholizalas a betervezett program. Ja, es nincs ebresztoora! (a verseny alatt a normal ebredes 5.30-6.00 volt. jaaaaj!)

3 napja

NA, ennyi ido utan kiderult, hogy nem is annyira egyszeru egy ilyen esemeny szervezojenek lenni. Igy 3 nap utan a csapatok frusztraltak, nem ernek be idoben, es a szervizcsapat is indulasra kesz holnap hazafele. Ugyanis nem birjak ezt a tempot. Persze, megerkeznek a fehernepek ide, 2 utemu jargany, azzal konnyu banni. Hat a fenet! Ha nem kezelik megfeleloen, akkor lerobbannak, es nem kezelik megfeleloen, aminek koszonhetoen az elso napo n sikerult elhasznalnunk a rallira tervezett cserealkatreszek 60%-at. Nice job! Szerencsetlen szerelocsapat nem bir lepest tartani a fehernepek riksakezelesi gyakorlataval, ugyhogy ma is, mint eddig mindig, a csapatok 40%-a nem birja tartani a leintest. Az utolso csapat ma 11:30-ra ert be, de cseppet sem elkeseredve! Amikor odamentem hozzajuk, hogy megkerdezzem mi volt veluk, hogy vannak, rogton a holnapi falulatogatasukrol kezdtek erdeklodni, merthogy holnap ok is mennek. Ma sikerult nekem is eljutni egy suliba. Nagyon edesek voltak a kis csavok, meg lehetett oket zabalni, de ugyanakkor latni , hogy a legtobb teremben megcsak pad vagy asztal sincsen, torokulesben toljak a tanoran, na az meglehetosen szivszorito volt. De csak mosolyogtak, es nagyon orultek, hogy meglatogattuk oket!

A mezony nagy resze angol, igy televagyunk szigoruan pszichiatriai esetekkel, ami nem segiti a melot. Ezek komolyan orultek! Petarda a szobaban, riksa tetejen, felig allva teljesitett F3 palyas kor, es mindez csak a beugro. Ma Hassanban nyomulunk, immaron 3 oram van csak kelesig. Holnap Mangalore a cel, a leghosszabb es egyben legveszelyesebb szakasz var a csavokra, mivel az utak fele el van mosva, kaptunk ma is rendesen a monszunbol. Persze, a luzerver ma sem hagyhatott cserben, 650 lepcso megmaszasa kozben kapott el, de muszaly volt megnezni a hegyteton a szobrot, akinek csak a micsodaja volt 3 meter!

Baromi jo csapatt verodott ossze! Ha barkinek valami baja akad, megallnak, bevarjak a szervizt a porul jarttal, egyutt ebedelnek, es MINDEN este egyutt isznak, merthogy valamivel le kell vezetniuk az aznapi feszultseget. Iszonyat edes es jofel emberkek! Olyan jo lenne egy kicsivel tobb idot tolteni veluk! Nekunk egyre tobb melonk van, kozben egy fel napra jo lenne beulni Ozhoz a riksaba, aki meg honapokkal ezelott megigerte, hogy vezethetem az extra riksajat a nem letezo jogsim es az eddigi vezetesi ekmenyeim ellenere! Ilyen egy igazi ferj! Bar ma majdnem bearult, hogy kimereszkedtunk rikavak inni tegnap este a tobbiekkel, de muszaj volt. Valamivel nekunk is le kell ugyanis vezetni. Kicsit sok a feszultseg, ami egyaltalan nem meglepo ennyi ember iranyitasa folytan.

Most alvas nekem. Mar nagyon ramfer.

Utra fel

Indulunk. Tegnap/tegnapelott megerkeztek a versenyzok, s ma mar utra is keltek. Emiatt mi 2 napja nem aludtunk, de ma sincs ra sok esely. Mindegy, majd talan Goan! Ma reggel vegre mindenki atvehette a sajat kis jarganyat, es nehany probakor utan utnak is eredtek. Nagyon jo kis csapat verodott ossze! 71-en vannak, es nagytobbseguk tenyleg elmeosztalyos eset! MA megvolt az elso ket borulas, smokeyeknak a maguk ele kituzott 100 meter minden-balesettol-mentesent is sikerult alulteljesiteniuk, az elso kanyarig birtak. Riksa javul, fiuk mennek az elso allomas vele, a mentosokkel. Aztan volt ma meg F3-as versenypalya, ahol ismet bebizonyitottak egyesek, hogy teljesen nem normalisak!

Olvassatok akost, o biztos fog kepekkel is szolgalni.

van viz

Legalabbis a mi lakasunkban mindenkeppen. Arra ertunk haza, hogy z egesz szobank bokaig ero vizben all. Ezuttal nem nyitottuk meg a tartaly csapjat, de ra kellett jonnunk, hogy valoszinuleg valaki megtette ezt helyettunk. Ejjel 2-kor meg nekialltunk feltakaritani, s kozben elvesztettem a jobb lencsemet.

Aztan azt hittuk mar, hogy a csappal es a vizzel mar minden rendben, csakhogy reality flash megint: arra ebredtunk, hogy ezuttal nemcsak a szobankban, hanem az egesz lakasban bokaig ert a viz. Jottek a szomszedok, hogy aztatjuk oket. Mondtuk, hogy dolgozunk rajta, ha nem latnak. Also szomszed is beazott, na meg az osszes ruhank is. Mert mint a legutobb, a szekreny is beazott, benne az osszes ruhammal, rikanak meg a foldon levo borondje szivta magaba meg a ruhakba a viz felet kb. Ugy masfel ora, es vagy 5 vodor viz utan mar csak egy fel millis vizreteg usztatta a lakast, ugyhogy a melegre es a ventillatorokra hagytuk a maradekot. Bejottem melozni, ahol meg eszre kellett vennem, hogy a hatizsakomban levo laptopom is eluszott. Persze, a foldon volt a taskam. Nem indul, pedig rajta az osszes ralliinfo, a tobbit nem is emlitve! Most egy hajszaritora varok, es bizom a legjobbakban.

real chennai trafic round 2

Meg ugyanaznap este ismet alkalmam nyilt motoron ulni. Ezzel a nappal igy megduplaztam az eddigi motoros elmenyeimet. Ezuttal nem egy mopeden, hanem egy rendes, nagyobbfajtan. Este mar nincs akkora forgalom, de ugy 10 ora tajt meg azert lehet jopar autot es egyeb kozlekedesi eszkozt latni. Ismet rajottem, hogy mindennek van hatara. Nekem a motoron 50 km/h. Csakhogy volt, mikor 60-70/nel szaguldoznunk. Ketszer voltam ugy, hogy ez az utolso pillanataim egyike nem tul hosszu eletembol, de tapasztalt soforom magabiztosan kerulte ki az eppen szembejovo teherautokat. Persze ismet gorcsosen kapaszkodtam, de annyira, hogy nem tudtam kinyitni a kezemet, amikor megerkeztunk. A burma bazarba mentunk, ahol viragzik a dvd feketepiac. Mi fenykepezoert es cigiert mentunk. Ez utobbit sikerult csak beszerezni, de hamar kiderult, hogy az alacsony ar alacsony minoseget is takar. Bizony, hamisitvanyba sikerul belefutnunk, amit a kollega mostansag probal vissza vagy kicserelni.

Aztan vacsora egy utcai arusnal (meg elek), ami meglepoen jo volt, majd vissza az irodaba, ismet motoron. Csakhogy ezuttal elkezdett esni. A nagy cseppek csak ugy vagtak a bort az arcomon mar ugy 50-nel is. Felejthetetlen elmeny!