Újra itthon

Nagy nehézségek és egy 14 órás londoni késés után megérkeztem. a wizzairrel soha, de soha többet. Mondjuk, rendesek voltak, mert a végén nagy könyörgések közepette felengedtek a 15 kg-os kézipoggyászommal és a 24 kg-os bőröndömmel, de Iszanbulban az easyjet mégcsak nem is problémázott rajta. A legviccesebb, hogy a 14 órára 8 fontnyi vócsert kaptunk enni-inni. Az pedig nagyon nem sok angol árakhoz mérten, de ügyesen és takarékosan megoldottam, hogy azért ne maradjak éhen.

Most gőzerővel tanulás, mert ugye holnapután komplex, igaz, csak mellékszakirányból, ami annyira nem tragikus és nehéz, de azért olvasni kell. Még ma ki akarom dolgozni a hiányzó tételeket, úgyohgy hosszú éjszakám lesz.